▪️ 400 focipályányi felhagyott bányaterület …
▪️ több mint 80 méter mély, óriási kráter, a lakóterületek közvetlen szomszédságában – Pécs, Karolina-külfejtés
El fog tűnni… de MIKOR? Az eredeti határidő 2009 volt, az időhúzás eredményeként ma már 2032-ről beszélnek‼️
Az ígéretek ellenére az illetékesek nem veszik elég komolyan a környezeti kockázatokat. Múlt év utolsó ülésnapján felszólaltam a téma kapcsán: https://www.youtube.com/watch?v=aYP1OIXGXU4
Most három minisztertől várom a részletes választ. A legfontosabb kérdések ITT:
▪️ Ellentmondás jelenik meg az interpellációra adott államtitkári válasz (mely szerint az állam csak 2022. után végeztet rekultivációs munkákat) és a törvénybe foglalt költségvetés között (2019-ben 2.008 Mrd Ft, 2020-ban 1.748 Mrd Ft szerepel a Karolina külfejtés rekultivációs munkáira). Kérem, oldja fel az ellentmondást.
▪️ Milyen környezeti kockázatai vannak az egyre hosszabb expozícióval kalkuláló műszaki üzemi terveknek? Miként értékeli a kormány a területen a környezeti károkat, környezeti kockázatokat (a közvetlen környezetre és Pécs városára nézve), és ennek kapcsán milyen adatokkal, milyen mérésekkel rendelkeznek?
▪️ Az első határozat 6. pontja úgy fogalmaz, hogy a teljes rekultivációs időszakban és az azt követő 1 éven át (folyamatosan) 6 mérőhelyen ülepedő porméréseket kell végezni, a 24 órás PM10-es szállópor méréseket a rekultiváció időszaka alatt és az azt követő 1 éven át az év II. és IV. negyedévében kell elvégezni. A jelenlegi monitorozás az előírást számú mérőállomással valósul meg? A jelenlegi vizsgálatok a külfejtésről távozó szállóport vizsgálják? Miniszter úr álláspontja szerint megfelelő módon történnek-e a mérések?
▪️ A mérőpontok kijelölése az uralkodó szélirány ismeretében és annak figyelembevételével történt meg?
▪️ A kiemelt víz vízminőség vizsgálata az előírt módon valósul meg? Ezen vizsgálatok eredményei milyen módon érhetőek el a nyilvánosság, az érintett pécsiek számára?
▪️ Mikor készült a rekultivációs munkák hatástanulmánya, és azt nyilvánosságra kívánják-e hozni?
▪️ Milyen adatok állnak rendelkezésre a felszínmozgásra vonatkozóan? Történnek-e mérések (ha igen, mikor, milyen formában, ki által, milyen eredményekkel történtek eddig), ki, mely hatóság / szereplő tekinthető felelősnek ezen folyamatok megfigyelése, és az esetleges kockázatok feltérképezése, a szükséges intézkedések megtétele kapcsán?
▪️ Tekintettel arra, hogy életveszélyessé vált épületeket kellett lebontani a Pécs, Debreceni Márton utcától nyugatra, s azóta is jelentkeztek felszíni repedések a lakóházak és a bányagödör között, illetve tekintettel arra, hogy a Pécsbányára vezető közút bányagödör menti szakaszán több 10m-es hasadás növekszik, lámpaoszlopok sorra dőlnek meg, tudni szeretném, mi indokolja a rekultivációs tevékenység vontatott ütemét? Ezen, helyiek által megfigyelt folyamatok ismeretében elfogadható-e a rekultiváció ilyen hosszú időre történő elhúzódása?
▪️ 2004 óta 15 év telt el az állam hatékony szerepvállalása nélkül. Lehet ezt mással magyarázni, mint a szándék hiánya?
Képek: greenfo.hu
